Kornél

Kutyasuli, örökbefogadás…

Úgy alakult, hogy rátaláltam a lehetőségre, miszerint a Cerberos kutyaiskola Kecskeméten keres önként jelentkezőket arra, hogy a menhelyi kutyákat az oktatásokon tanítgassák.
Igaz, nekem az egyik saját kutyámmal voltak ilyen terveim, de ezt fontosabbnak ítéltem, s a projektemet inkább elhalasztottam. Amúgy is terveztem, hogy ki kéne járni a menhelyre, csak úgy szeretgetni az árva kutyákat, de ez még annál is jobb.

Nagyszüleim meg épp mostanában mondták, hogy szeretnének egy új kutyát, mert az övék már elég öreg, és őszintén szólva kicsit gyáva is…
Így adódott az ötlet, hogy válasszák ki a menhelyi kutyuk közül ők, aki tetszik nekik, én járok vele a tanfolyamra, ők pedig örökbe fogadják. Az ott élő kutyák kiképzése ingyenes, ezzel is motiválják az embereket az örökbefogadásra. Nagyon jónak tartom ezt a kezdeményezést.

Szombaton nagy izgalmak közepette indultunk a kutyasulihoz mamámékkal. Ahogy megmutatták nekünk a gazdira váró kutyákat, körülbelül azonnal döntés született. Nagyon megtetszett nekik egy közepes termetű, és téKornélnyleg gyönyörű kutyus. Azonban a gondozó kicsit letörte a kedvüket azzal, hogy elmondta: Kornélnak (ő az eb) balesete volt, és most egy platina implantátum van a lábában. Kb 8 hét múlva kell kivenni, s így azt a műtétet már az új gazdiknak kell állni. Legnagyobb meglepetésemre azonban úgy döntöttek, így is kell nekik a kutyu.
Az oktató srác elmondta, hogy mindenképp megnézi majd, hová kerül a kutty, anélkül egyet sem adnak oda senkinek. Ivartalanították is, ennek a költségét nem szokták elkérni, de azért természetesen örülnek neki, ha megkapják. Az oltás árát azonban “begyűjtik”, és az újabban megmentett kutyákra fordítják.

Még 2 hétig marad a menhelyen- de a menhely nem is a legjobb szó… Ez inkább egy minimenhely, a kutyasulihoz tartozik, kb 15 kutya lakik ott egyszerre, teljesen családias körülmények között. Amikor beléptem, az egyik jószág éppen egy hatalmas öntöttvas kádban pancsolt, szóval elég jó dolguk van ott.
Tehát még marad egy darabig, hogy mire megérkezik, minden ideálisan elő legyen neki készítve.
Addig is megyek hétvégente hozzá az oktatásra, legalább barátkozunk. Nem mintha egyébként nem lenne kedves kutya, nagyon is az… Csak épp úgy látom, mindenkivel egyformán 🙂 Egyébként kicsit makacsnak látom, bár két foglalkozás után nem hiszem, hogy le lehet vonni komoly következtetéseket. A vasárnapi órán egyébként háromszor is leült a vezényszóra, de nem tudom, nem-e épp magától csinálta. 🙂

KornélSok érdekes dolog történik egy kutyaiskolában. Én még sosem játam ilyen foglalkozáson, és eléggé meglepett, mikor szembesültem vele, hogy a két órából maximum 30 perc, ami valójában az oktatással telik. A többi játékidő, szocializáció, “szabadfoglalkozás”. Mondták, hogy ilyenkor lehetőleg ne simogassuk a kutyánkat, ne játsszunk vele, inkább menjen a többiekhez. Kornél mondjuk a pad alatt szeret heverészni 🙂

Jár oda egy hatalmas amerikai bulldog. Szinte hihetetlen, amit az a kutya művel… Olyan szintű dominanciai problémák vannak náluk, hogy az tényleg eszméletlen. Amikor csak körbe kéne sétálni, ő akkor is rángat, forog, totálisan túlpörög, szinte ijesztő látvány. Amikor ülni kéne, ő rendszerint lehasal, de még a fejét is a földhöz szegezi, hogy a legjobban megnehezítse a gazdája dolgát. Ilyenkor a pórázzal csak fel kéne húzni ülő helyzetbe, de egy 50 kilós, borzasztó makacs kutyát elég nehéz… Aztán kétszer bele is kapott a gazdája kezébe, folyton rálép a lábára… Szóval csupa olyan dolgot csinál, amivel próbálja érzékeltetni, hogy ő a főnök. Kíváncsi vagyok, milyen változások lesznek hétvégére. Nagyon keményen kell fogni a gazdáinak, ha helyre akarják hozni, hogy hagyták ennyire a fejükre nőni a kutyát. Azt a tanácsot kapták, hogy pár napig ne vegyenek tudomást a kutyájukról. Nem tudom, képesek lesznek-e rá, ha már eddig ennyire elkanászodott s kutty. Na meg, nekem is nehéz elképzelni, hogy napokig ne simogassam a kutyáimat, ne vegyek róluk tudomást…
Kornél
Aztán van egy kis jack russel terrier. Kis seggdugasz kutya, de olyan mérges a világra, hogy nagyon 🙂 Ez egy nagyon vehemens természetű fajta, szeret uralkodni a kutyatársai felett. Állítólag otthon két hatalmas ebbel él együtt, és őket már az uralma alá hajtotta. Azt gondolta, hogy ez majd mindenhol így lesz, de hamar rájött, hogy itt ő nem lesz falkavezér, és teljesen össze van zavarodva. 🙂

Van még egy spániel- vizsla keverék is, nagyon szép, és nagyon eleven. Egy magyar vizslával játszott egyfolytában. Olyan élvezetes volt nézni a játékukat… Tudjátok, főleg birkóztak, meg ugráltak is kicsit… Igazából még csak vizslákat láttam ilyen szépen játszani.

Nagyon várom a következő foglalkozást!

Kornél, akit papám Darázsnak akar hívni, de talán elfogadja az én ötletemet, és inkább Prézli lesz a neve 🙂

Vélemény, hozzászólás?